A fehérjéket aminosavak alkotják, amelyek egy részét a szervezetünk elő tudja állítani, egy másik részét csak táplálékban lehet bevinnünk. Ezeket hívják esszenciális aminosavaknak. Könnyű megjegyeznünk, hogy a fehérje sokkal jellemzőbb mennyiségben fordul elő a húsfélékben, mint a növényekben. Vannak növényi fehérjék is, különben a vegetáriánus táplálkozástól teljesen leépülne a test, de az egyszerűség kedvéért azt mondanám, hogyha a fehérje beviteléről beszélünk, akkor nem a növényekkel foglalkozunk, hanem az állati fehérjékkel.

Táplálkozási szempontból a zsíroknak fontos szerepük van. Egyrészt ezek a legtöbb energiát szolgáltató molekulák, grammonként 9.3kcal energiát adnak. Másrészt viszont nem annyira gyorsan és egyszerűen tud a test hozzáférni ehhez az üzemanyaghoz, mint mondjuk a szénhidrátokhoz. Általában akkor kezd a zsírraktárból energiát nyerni a szervezet, amikor a szénhidrátbevitel lecsökkent, és a szénhidrátraktárak kiürültek. Ez létrejöhet egy egyszerű edzés folyamán is, hogyha valaki 30-40 percig folyamatosan végez úgynevezett aerob mozgásokat, a szervezet átáll, és a zsírsavakból kezd energiát nyerni a mozgáshoz. Ezért is van az, hogy általában a zsírégető edzés alapvető szabálya, hogy 30-40 percnél hosszabb ideig kell tartania.

Kinek kell ezt bemutatni, de azért mégis :-)

A „low carb(ohidrate)” vagyis alacsony szénhidrát diéták összefoglaló neve. Ne is nevezzük diétának, mert ez elég megtévesztő (diéta = mesterségesen szabályozott étrend), hiszen minden diéta, amikor meggondolod, hogy valamit eszel, valami mást meg kihagysz a táplálkozásodból. Persze hivatalosan nézve ez is az, de a szó már annyira elcsépelt a közszájon, hogy inkább negatív érzelmek párosulnak hozzá, mintsem pozitívak. Főként, hogy a low-carb egyfajta életmódbeli hozzáállást tükröz. A vegetáriánusokra sem mondják hogy diétáznak.