Amióta az új koronavírus felütötte a fejét a világban, számtalan cikk és elmélkedés jelent meg arról, hogy vajon a COVID-19 ellen hatásos lehet-e a D-vitamin. Egyelőre nem sok tudományos bizonyíték van, átfogó vizsgálat pedig - tudtommal - nincs. Ettől függetlenül fontos következtetéseket levonhatunk.

Mit tudhatunk?

Azt nagyjából biztosra vehetjük, hogy az influenza fertőzés veszélyét jelentősen csökkenti az, hogyha a vérben megfelelő D-vitamin szint van. Ezt erősíti az az egyszerű - bárki számára észrevehető - összefüggés, hogy az influenza terjedése leginkább a D-vitamin hiányos hónapokban történik meg. Több vizsgálat is volt már, ami a légúti fertőzéseket és a D-vitamin összefüggését vizsgálták, és találtak összefüggéseket. 

2020. szeptember 3-án megjelent egy tanulmány, amit közel 500 ember bevonásával végeztek. Ez sajnos nem egy átfogó tanulmány, ez elég kis számú alanynak számít, ráadásul lokalizált is, tehát megvannak a maga korlátai. Ugyanakkor kiindulási alapnak mégis jó lehet. 

A tanulmány eredménye gyakorlatilag az, hogy bár az 50 év fölötti korosztály veszélyeztetettebb, a megfertőzödöttek között sokkal jellemzőbb az alcsony D-vitamin szint. A tanulmány maga is kihangsúlyozza, hogy ezt az eredményt nem lehet globális igazságnak vennünk, és érdemes lenne egy átfogó kutatást végezni a témában.

Mindez egyelőre tehát csak egy erős feltétélezés. Viszont a tanulmányban 77%-kal nagyobb valószínűséget mutattak ki a 20ng/ml alatti 25OH(D) szintűeknek, mint az afölött levőknek. Ez pedig mégsem olyan jelentéktelen, hogy figyelmen kívül hagyhassuk. 

Egy 2013-as SOTE Belgyógyászati Klinikán végzett országos, reprezentatív vizsgálat eredménye megmutatta, hogy a magyar lakosság 95%-a D-vitamin hiányos a kora tavaszi hónapokban. Ezekben a hónapokban az átlagos mért D-vitamin szint 16ng/ml volt! Ennek ideális esetben 50ng/ml fölött lennie.

Egy másik, még tavaszi tanulmányban szoros összefüggést találtak az alacsony D-vitamin szint és a COVID-19 halálozási aránya között.

És akkor mi legyen? 

Mivel szintre biztosra vehetjük, hogy mindenki D-vitamin hiányos, már most is (a napon töltött idő szinte biztosan nem elég a megfelelő D-vitamin szint elérésére, főleg a városban élők számára). És mivel tudjuk, hogy a D-vitamin szedése napi 10.000 IU mértékben több hónap alatt sem okoz túladagolást, ezért én inkább fordítva kezelném a kérdést.

Nézzük a tényeket.

  • lehet, hogy segít a D-vitamin a COVID-19 elleni védekezésben,
  • a D-vitamint túladagolni 10.000 IU-val több hónap alatt sem lehet,
  • a magyar lakosság bizonyítottan (jelentősen) D-vitamin hiányos

Tehát a kérdés: miért NE szedjünk D-vitamint?

Én nem tudok erre választ adni, így én a szedés mellett döntöttem.

Ha nem szedtél eddig D-vitamint (vagy csak valami értelmetlen kategóriájú 400 IU mennyiségben), akkor 2-3 hétig napi 10.000 IU, utána pedig napi 5.000 IU kárt nem okoz, ellenben egy hónap alatt jelentősen javíthatja a D-vitamin szinted. Ez segíthet rengeteg dologban a közérzet javításától, a sportteljesítményen át, az influenza fertőzés esélyének csökkentésében. És TALÁN még a COVID-19 ellen is hat.

Ha egész éven át szedsz 2000 IU D-vitamint, akkor valószínű neked rendben van a D-vitamin szinted.

Mondanám, hogy a legtutibb a vérvizsgálat laborban, ami kb. 4000 Ft, de most a fertőzéses időszakban szerintem emiatt pont nincs értelme tömegbe és kórházi környezetbe menni.

 

Kapcsolódó cikkek / tanulmányok:

Alacsony D-vitamin szint és COVID-19 fertőzés 
D-vitamin és COVID-19 halálozás
Magyarország D-vitamin helyzete (2013) 
D-vitamin túladagolás kérdéséről

 

 

Icons made by Freepik from www.flaticon.com